Édes Erdélynek vannak olyan átmeneti vidékei, amelyek mostoha sorsuk okán valahogy sehova se tartoznak. Ilyen a Székások-dombsága is, amely előbb az orbói határőr székelyek földje volt, majd az erdélyi szász székek egyike, a 14. századtól 1876-ig fennálló Szerdahelyszék területe. Aztán az evangélikus szászok helyét lassan a hegyekben pásztorkodó, majd a Szebeni-hegyalján megtelepülő románok vették át, akik a 19. században a dualizmussal szembeni ellenállással ágyaztak meg Trianonnak. Így történhetett, hogy magyarok már alig, míg a szászok szinte csak épített örökségükben maradtak. Viharos idők utáni tájkép vár a Hazajáróra a Nagy-Küküllőtől a Szebeni-havasokig terjedő dombvidéken.