A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor sikereit többek között annak köszönhette, hogy jó érzékkel, pontos emberismerettel választotta ki bizalmasait és munkatársait. Olyan szakemberekkel vette körül magát, akik ugyanakkor az általános közügyekben, netán a politikában is hasznos tanácsokkal segíthették munkáját. Miller Jakab Ferdinánd (1749-1823) budai és székesfehérvári középiskolai tanulmányok után jogot hallgatott a bécsi egyetemen, az egri jogi líceumban és a nagyszombati egyetemen; itt szerzett doktori fokozatot is. A pesti királyi táblán jegyző gyakornokként kezdte hivatali pályáját, majd komoly pártfogót szerzett Batthyány József gróf esztergomi érsek személyében. Előbb titkáraként szolgált, majd 1773-ban kinevezést kapott a pozsonyi érseki könyvtár élére. Miután a prímás fölhívta rá a királynő, Mária Terézia figyelmét, az udvari könyvtár későbbi vezetője, Kollár Ádám segítségével további görög filológiai, bibliográfiai, magyar jogtudományi, egyetemes történeti, földrajzi, statisztikai és esztétikai tanulmányokat folytathatott. 1776-ban tett tanári vizsgát a pesti egyetemen, majd 1781-ben ugyanitt bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1788-tól tanított statisztikát és történelmet előbb a nagyváradi gimnáziumban, majd ugyanott a jogakadémián. Ám 1798-ban látása romlani kezdett, így az intenzív tanári munkát abba kellett hagynia. Ekkoriban ismerkedett meg Széchényi Ferenc gróffal, aki gyűjteményei őrévé nevezte ki. E gyűjteményeket ugyanakkor a gróf 1802-ben a nemzetnek adományozta, így a tudós egyben a Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatója lett. Az első országos közgyűjtemény megszervezése így az ő nevéhez fűződik, első működési szabályzatát is ő dolgozta ki. Elkészítette a régiségtár műtárgyainak leltári pontosságú leírását, vagyis a könyvtár és múzeum első katalógusát. A német anyanyelvű, evangélikus családban született Schedius Lajos (1768-1847) a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait, és egyszerre érdekelték a klasszikus ókor emlékei és a felvilágosodás legfrissebb áramlatai. Hazatérése után a pesti egyetem Filológia- és Esztétika Tanszékének élére került, és több mint ötven éven át töltötte be professzori posztját. Schedius német anyanyelvűként is támogatta a magyar kultúrát és az ország felemelkedését. A kor szellemi életének nagyjaival _ részben szabadkőműves szimpátia miatt _ jó kapcsolatokat ápolt. Többek között a jénai Allgemeine Literatur-Zeitungban név nélkül írt a magyarországi eseményekről, illetve mondott idehaza tilos kritikát az ország közügyeiről. Az 1790-es évek első felében Ráday Pál kérésére a Kelemen László-féle első magyar pest-budai színtársulat dramaturgja is lett, később pedig egy időre elvállalta a pesti német színház főigazgató-helyettesi tisztjét is. Segítette a hazai térképészet fejlődését, továbbá az evangélikus iskolaügy szervezését, a nagy svájci pedagógiai reformer, Johann Heinrich Pestalozzi szellemében.