A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József főherceg egyik legmélyebb szenvedélye kettős nádori székvárosának, Pest-Budának az építészeti-városképi fejlesztése volt. E munkában különösen két építész állt hozzá közel: Hild József és Pollack Mihály. Hild József (1789-1867) a gyakorlati építészetet apja műhelyében, a magasabb tudományt a bécsi Művészeti Akadémián tanulta. Mestere volt Charles Moreau, az Esterházyak udvari építésze Kismartonban, de gyakorlatot szerzett bécsi építkezéseken is. 1811-ben vette át apja üzletkörét, de egy nagyszabású itáliai tanulmányút is hozzájárult ahhoz, hogy munkássága kiteljesedhessen. Kora reneszánsz ihletésű klasszicizmusának lett avatott mestere, melyet épületek százain bizonyított az 1820-as évektől kezdve, de még inkább az 1838. évi pesti árvíz utáni föllendülő építkezéseken. 1836-ban a bécsi Művészeti Akadémia felvette rendes tagjainak sorába, 1842-ben lett Pest díszpolgára, 1854-ben pedig kinevezték "Pest város architektor-építészévé". Budapesten ma is sokfelé találkozhatunk alkotásaival: a Gross-, a Károlyi-Trattner-, a Derra- és a Marczibányi-ház mellett ő emelte a Kálvin téri református templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát, és ő kezdte meg a Deák téri evangélikus templom építését is. Tervei alapján indult meg a lipótvárosi Szent István-bazilika építkezése, de azt halála után Ybl Miklós már neoreneszánsz stílusban fejezte be. Pollack Mihály (1773-1855) bécsi építész családból származott, és miután elvégezte a Művészeti Akadémiát, a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál sajátította el a mesterség fogásait. 1802-ben nyert polgárjogot Pesten, és a befutott építész 1808-tól tagja lett a városi építkezéseket felügyelő Szépészeti Bizottmánynak is. József nádor felismerte és értékelte tehetségét, miáltal jelentős befolyást gyakorolt a városfejlesztési tervekre, így többek között a Városliget kialakítására. A nádor rábízta az alcsúti kastély megtervezését, de más, híres kastélyokat is neki köszönhetünk: így pl. a dégi Festetics-kastély megformálásakor kísérletezte ki a majdani Nemzeti Múzeum architekturális koncepcióját. 1836-ban őt is tagjai közé hívta egykori alma matere, a bécsi Művészeti Akadémia. Pollack a régi pesti Redut (Vigadó) épületét 1826-1832 között építette, de az ő műve a Ludovika Akadémia, s persze mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum (1837-1847), amely a hazai klasszicista építészet vitathatatlan főműve.